Szóval.. nyertem másfél évet. Milyen meglepő! Sajnos szegény hírnököt megtalálták kifordítva Spanyolországban. A kígyó jó munkát végzett, és nyert nekem időt.
Gondoltam, vissza is térek, hozni a jó híreket, épp csak fel akartam tankolni egy kicsit az egyik kocsmánál még a vár előtt. Ahol.. nagyon sok lány volt. Megfordult a fejemben, hogy egy bordély, de hát.. igazából mindegy is, a lényeg, hogy jó édes legyen. Lelapulva, rókaként vártam tehát, hogy valaki megadja magát, és kijöjjön végre, mikor is.. hallottam, ahogy jön Iseabail, bár gondolom csak lejött a városba sétálni, de aztán megragadta a grabancom, és hát.. szóval rókaként nem nagyon tudok szökni így, és hát.. igaza volt. Azoknak a lányoknak tényleg rémes sorsa lehet (még ha nem is tűnik mindig úgy), és egyébként is.. lehet, hogy itt nem is szabad vadászni.
Mindenesetre úgy tűnik, csak félreértés volt, mivel mikor szembetalálkoztunk Aengusszel, le is tett és sűrűn szabadkozott. Bár ő egy kicsit csoffadtabb róka, azért sötétben könnyen össze lehet minket keverni. Akárhogy is, megvendégeltek, kaptam a nő véréből, és tudtunk egy kicsit beszélgetni is.
Slàinte mhor a h-uile là a chi 's nach fhaic!
Elmegyünk együtt az Újvilágba! De tényleg, én intéztem hajót, ők hozzák magukat, és jön velünk Isa is. Azért amikor felhozta a lányos programot, és hogy majd a fiúk vigyáznak ránk, háááááááát.. de őszintén szólva tényleg érdekel a gyógyítás. Meg aztán.. elhoztam neki az egyik ékszert, amit még hosszú évekkel ezelőtt kaptam. Tulajdonképpen már nem maradt sok azokból a kincsekből, amit öt évvel ezelőtt magammal hoztam, de ez kedves darab volt.
